Ragusa

k.u.k. Kriegsmarine
A város a 7. században alakult ki a dalmát tengerparton. A településhez közeli Epidaurumból menekülők alapították a Rausius sziklazátonyon, neve Laus volt. A sziget és a szárazföld között szűk tengerszoros nyúlt el oly módon, hogy a szigeten létesített települést a tenger és a szárazföld felől is védte. Első említése 850-ből való. A 10–11. század során a szárazföld és a sziget közti keskeny tengeröböl áradások következtében lassan eliszaposodott, sőt a 11. század végére teljesen fel is töltődött. Végül a 12. század során a két település teljesen egybefolyt, és egy olyan közös védőműrendszert létesítettek, amely mindkét településrészt körülfogta. Végül a 13. században ehhez az északi előváros is csatlakozott. Szabályozták az utcahálózatot, és ezzel a város felvette a jelenlegi formáját és szerkezetét. A 13. században a dubrovniki kormányzás már a szomszéd vidékekre is kiterjedt, nemcsak a városra. 1333-ban Lastovo is csatlakozott a városhoz, ezzel megalakult a Dubrovniki Köztársaság. 1358-ban a zárai békével a Magyar Királyság része lett. Szimbolikusan I. (Nagy) Lajos volt az uralkodó, valójában 1808-ig Raguzai Köztársaság néven szabad állam volt. A köztársaság 168 évig tartozott magyar fennhatóság alá, és ez olyan rövid periódus volt, amikor a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom között a Szent Koronához történő tartozás nem volt gátja a városállam fejlődésének. A fennhatóság elismerésének jeléül harminc gálya kiállítására kötelezték magukat, 500 aranyforintot fizettek Mátyás királynak és a magyar király tiszteletére ünnepeket tartottak. Az oszmánok balkáni uralma idején a kereskedelem, a hajózás és a hajóépítés a köztársaság legfontosabb gazdasági ágainak számított. A dubrovniki hajóépítés világszerte ismert volt. 1815-ben a Bécsi Kongresszus Dubrovnikot a Habsburg Birodalomhoz csatolta, és 1918-ig osztrák uralom alatt maradt. Az első világháború végén, 1918. december 1-jén, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1941-ben a horvát állam része lett, majd olasz megszállás alá került. Az 1991-ben tartott népszavazáson a választók többsége a horvát függetlenségre szavazott. (Wikipedia)